2010. szeptember 8., szerda

A blog tiszteletére :)

Mivel tegnap újjá született "kissé" a blogom, és persze született egy másik is, legyen az ő tiszteletére a tegnap frissen sült kenyér a finom hagymás rostélyossal (imádom a friss kenyérrel mártani a rostélyos levét) és az ugyancsak tegnap sült mustáros sonkás csiga.
A kenyérrel érdekesen jártam, mert mivel még nincs hűtőnk, nem volt öregtésztám se, nincs hol tartsam. És így nekiálltam anélkül elkészíteni, ezekből: 750 g liszt, 1 tasak szárazélesztő, 2 kanál burgonyapehely,  1 kiskanál cukor, 2 kanál olaj, 4,5 dl langyos víz, 2 kiskanál só. A dagasztógéppel szépen dagasztottam 15 percet, majd kelni hagytam. És persze megfeledkeztem róla. Így szegény kelt 5-6 órát, már a végén folyt ki a tálból. Na gondoltam, ezt jól elcsesztem, de azért megsütöttem a kenyeret. És mit gondoltok? Finomabb lett, mint azelőtt. Ropogós haja, friss puha bele, nagyon szép, és nagyon finom is. Ennyi volt a tálban, mikor odatettem kelni:


És ilyen szép kenyér lett belőle:


Itt a mustáros-sonkás-sajtos csiga, nyersen és készen. Nagyon egyszerű elkészíteni, főleg, ha van kész leveles tésztánk. Én az előnyújtottat szoktam venni, ez 25x40 cm-s. Megkenem mustáros tejföllel, a szélén hagyok 3-4 cm-t szabadon, ahol majd összeragad, ráhelyezem a sonkákat, erre a reszelt sajtot, feltekerem, 1 cm-s karikákra vágom, sütőpapírral bélelt tepsire helyezem és 10-15 perc alatt készre sütöm. Kell vigyázni vele, nagyon hamar megsül.



És a finom rostélyos:


Jó étvágyat!

2 megjegyzés:

Gál Edith írta...

Jajjj, én meg nyelek itt nagyokat! :)
Olyan jól néz ki az a kenyér, meg a csiga, meg a rostélyos, hogy...

Zita írta...

Köszi Edith :)
Finom is volt, pillanatok alatt eltűnt. Kenyeret pedig sütök ma megint, olyan jól sikerült ez.