2010. március 10., szerda

Ajándék

Március 8-ra kaptam Istitől, a LILD-es reklámlapban volt benne, ezen a héten, és ahogy megláttam, tudtam, hogy meg kell kapjam :) De nem is volt annyira drága, 13 euro. Még nem sikerült kipróbálni, de hamarosan...


Aprítógép, multi-chopper, kicsi, ügyes. A reklám szerint mindenféle zöldséget, hagymát, murkot, de még mogyorót és jeget is lehet vele aprítani. SilverCrest márka, számomra nem valami ismerős, de német gyártmány, és 3 év garanciája van. Nem láttam rajta sehol, hogy "made in China", úgyhogy remélem tényleg német.
Köszönöm szépen :)

2010. március 8., hétfő

Gulyás

Ma gulyást főztem. Rég nem volt, és mindenki szereti, még Barnika is be tud lakni belőle, ami csoda, mert ugye hús is van benne. Habár mostanában elkezdte enni a húst meg felvágottakat is. Például mikor anyáék itt voltak január végén, a szendvicsből kiszedegette a szalámidarabokat. Valamelyik este ugyancsak szendvicset kapott vacsorára, és mire odanézek, a vajaskenyérről a szalámi hiányzik, az uborka és kenyér félretolva. Úgy látszik ez most egy húsos periódus.
A gulyást most szalonnával, disznóhússal és kolbásszal készítettem, ezeket odatettem picit pirulni, míg feldaraboltam a meghámozott krumplit. Tettem rá egy kis grill fűszerkeveréket is, nagyon jó ízt adott neki. Pici pirospaprika, bele a krupli és víz amíg ellepi. Fél óra alatt meg is főtt. Ezért szeretem, mert finom és gyors.

 

Barni gulyást eszik:


És közben rajzfilmet néz:


Nők napja

Boldog Nőknapját kívánok minden nőnek a világon.
Ezt a virágot az összes nőnek küldöm, de különösen Annának, az első állandó olvasómnak. Köszönöm, Anna.


Nem szerettem volna nettről képet ide felrakni, és mivel csak ez az egy virágom van, inkább ezt rakom fel még egyszer.

Vásárhelyi Mamámnak tegnap volt a 85-ik születésnapja. Boldog Születésnapot MAMA.


Kép innen. (Ez már csak a nettről jött.)
Azért vásárhelyi mama, mert mikor a tesómmal kicsik voltunk, nem Ilona mama és Vera mama volt használatban, hanem vásárhelyi mama és szentgyörgyi mama. És ez mai napig így maradt...

2010. március 1., hétfő

Hétvége

Tegnap alkut kötöttünk Istivel. Ő megeszi az azóta is hűtőben meredező ebébet, a tejfölös gombapaprikást puliszkával, és cserébe én töltött káposztát főzök. Így is lett, megette, úgyhogy nekiálltam vasárnap délben a töltött káposztának. Azért délben, mert délelőtt ócskapiacon voltunk, ill. antik- és ócskapiacon. Ide már én is el fogom tudni vinni az ékszereimet eladásra, ha nem lesz jogi akadálya.
Szóval a töltött káposzta. Gondolom minkenki ismeri, recept nem szükséges. Nyers káposztából készítettem, savanyú nem volt, nem is lenne hol tartsam. Kicsit féltem, hogy nem puhul meg rendesen, mert a káposzta elég kemény volt, de csak ilyet kaptam. Végül nagyon finom lett.

 

Képzeljétek, kaptam végül a Famila-ban leveles tésztát, igaz csak előnyújtott formában, méretre vágva, kb. 10x20 cm-es lapok, 6 darab van egy 450 grammos csomagban. A tegnap míg főtt a töltött káposzta, 3 lapból mustáros-sonkás csigát sütöttem, igaz sonka helyett szalámival, mert csak az volt, de nagyon finom lett így is, 20 perc alatt felzabáltuk azt a pár darabot. A tészta többi részéhez kerestem receptet, míg ráakadtam Lilla túrós táskájára, és mivel volt egy rakás tehértúróm (amivel nem tudtam mit kezdjek) ez lett belőle, finom túrós bukta. Én is kihagytam belőle a mazsolát, mert Barnika nem szereti. A tehértúrót összekevertem porcukorral, nem tettem sokat, hogy nem legyen túl édes, viszont, se tejfölöm se grízem nem volt, ezt kihagytam belőle. Félbevágtam a lapokat, így 10x10-es négyzetek lettek. Kiserítettem kb. kétszer akkorára, közepére raktam a porcukros tehéntúrót, és ráhajtogattam a széleit (de meg eléggé, mert sütés közben kifolyt). Tetejét megkentem felvert tojással, és elektromos sütőben kb. 20-25 percet sütöttem 200 fokon.


Akkor vettem ki, mikor láttam hogy a teteje is megpirult kissé, nagyon finom lett. Most megyek vegyek még leveles tésztát, mert ez a 6 darab fél fogunkra sem lesz elég, és a még megmaradt tölteléket is fel kell használni, ebbe már mazsola is kerül.


A következő "pózolások" tegnap készültek, rájöttünk hogy Barniról még úgy-ahogy van kép, de rólunk nem igazán. Inkább ide teszem fel őket, így biztos megmarad.

 
  

 Azért Barnit is megörökítettük, amint nagy szorgalmasan rajzolt a tévéből. Ez egy újabb szokása, megállítja a rajzfilmet ahol akarja, majd odaül, inkább odaáll egy papírlappal, és lerajzolja amit lát.


És végül még egy kép, a Valentinnapi virágom, még mindig gyönyörű.

2010. február 26., péntek

Tópart

Már rég szerettem volna írni, de nem igazán volt amit, nagyon egyhangúan telt el ez a hét. Múlt hétvégén szombaton tekeregtünk Dariuséknál, ez már általános szombati vagy vasárnapi program nálunk. A kölykök jól érzik magukat együtt, szoktunk játszótérre menni, vagy éppen Burger King-be. Nagyon odavannak egymásért, ahogy megérkezünk rögtön ölelkeznek, aztán kergetik egymást a házban. Tehát szombaton voltunk Dariuséknál, mert vasárnap Dortmundba kellett menni, érkezett egy új srác dolgozni a vágóhídra. Általában ha valaki új jön, utána mennek, mivel Dortmund Lingentől 170 km, és elsőre kicsit nehéz lenne eljutni, meg a cég is állja az első utat. Aztán ha valaki hazamegy 1-2 hétre, már megbeszéli Vili bácsival, ő szállítja az embereket Dortmundig s vissza. Sokat nem ültünk Dortmundban, csak fél órával a busz előtt érkeztünk, sétáltunk egyet. Abból amit láttam megállapítottam, hogy Lingen sokkal szebb. :) Igaz Dortmundnak csak a külvárosát láttuk, de azért össze sem lehet hasonlítani, az nagyváros, idegen, hideg. Lingen sokkal otthonosabb, családiasabb és főleg zöldebb.

Tegnap sütöttem még egy napocska-kenyeret, most nem a tortaformába tettem, hanem a nagy tepsibe. Így jobban megmaradt a formája a kis cipóknak.


Ma reggel kimentünk Barnival a tópartra, igaz kicsit esett az eső, de a friss levegő jól esett. Elmentünk hogy enni adjunk a kacsáknak. Nálunk melegebb van, jön a tavasz, de ez csak abban nyilvánul meg, hogy egész nap esik az eső. Isti azt mondja egész évben így van, reggel esik, délután süt a nap. Egészen olyan mint a londoni időjárás. Érdekes módon a tó még fagyos, lehet túl vastag a jégréteg, de már körben olvadozik.
Vittünk magunkkal egy fél szeletelt kenyeret, a madarak hamar fel is falták, Barnika nagyon élvezte.

 
  
  
  
  

Ezután felfedeztünk Barnival egy nagyon jó játszóteret, a tó másik felén. Ott következik egy kis erdő-rész, utána megint házak, kis utcák. Ott kóboroltunk ketten, és egy focipálya mellett ott volt a játszótér is. Igaz egyedül voltunk, mert abban az időben mindenki otthon ült, de élveztük.

Ezután elmentünk Istivel Lohne-ba a Daihatsu képviselethez csapágyat rendelni, mindjárt esik ki az autóból, olyan hangosan szól. Mi ketten Barnival elmentünk vásárolni addig, szemben volt egy ALDI.
Na mi ez?

 

Nem, nem süti, és nem is keksz. Azaz hogy keksz, csak hát...


...kutyakeksz :D
Barni betette a kosárba, azzal a jelszóval, hogy ő kekszet kér. Meg is vettük, szépnek nézett ki a csomagolásban, a címkét pedig nem olvastam...eddig, mert ezután fogom. Kacagtunk is rajta az autóban egy sort.

U.I. A ma esti "ebéd": tejfölös gombapaprikás puliszkával.


Lehet hogy a képen nem a legszebb, de nagyon finom... legalábbis nekem, mert Isti csak az orrát húzza neki.
Én tudom, hogy egy nő ígényeit nehéz kielégíteni, de könyögrök, ha tudja valaki mi kell egy férfinak, jelentkezzen!!!

2010. február 19., péntek

Levelestészta

Tegnap sikerült összehozni a leveles tésztát. Végül nem azt a receptet használtam amit ide bemásoltam, hanem az élesztőset, a Lilláét. Kicsit nehéz volt a földön (asztal híján) hajtogatni, de megérte.


Egy kiló levelestészta lett a hozzávalókból, amit 3 részre osztottam, és készítettem belőle 2 adag almás-fahéjas rózsát, és egy adag mustáros sonkás csigát. Az almás-fahéjas rózsákat már rég kinéztem magamnak, Edithnél találtam, emiatt is kerestem, végül készítettem a leveles tésztát. A mustáros sonkás csigát pedig Lillánál fedeztem fel, mikor a levelestészta receptet kerestem. Mindkettő nagyon finom lett, hamar el is fogyott, mára csak pár darab maradt reggelinek. De beszéljenek tovább a képek.

Almás fahéjas rózsák:

 

Mustáros sonkás csiga:

 
 

 Ki kell próbálni, kész leveles tésztával nagyon egyszerűek.

2010. február 17., szerda

Napocska kenyér

Tegnap nekem is sikerült megsütni a napocska kenyeret, azért mondom, hogy nekem is, mert Edithnél láttam ezt a gyönyörűséget, és rögtön megkívántam. Féltem, hogy nem fog sikerülni, ugyanis már szépen megkelt, mikor eszembe jutott, hogy nincs semmiféle magom amit a tetejére tudnék tenni, se szezámmag, se napraforgó vagy akár mák. És azon kívül el szerettünk volna menni a Reholandba összecsukható asztalt keresni, mert itt mindig a földön gyúrok, dagasztok, darabolok, és ott is eszünk, ha nem az ágyban. Na mondtam is Istinek, hogy ha túlkel a tészta tippanós lesz a közepe, de végül nagyon finom lett. Mielőtt elmentünk kicsit felszedtem a szélét, hogy összeessen, legyen ideje újból kelni. Hát asztalt nem kaptunk, viszont vettem mákot, szezám-, napraforgó-, lenmagot és mandulaforgácsot. Így minden cipón más mag volt, a közepén pedig mindenféle. Akit érdekel a recept, itt megnézheti.

 

Nagyon finom lett, 3 cipó el is fogyott a tegnap, ma a többi.

A hétvégén szerettem volna almás-fahéjas rózsát csinálni, ami nagyon egyszerű és ízletes, de egész Lingenben nem kaptam sehol leveles tésztát. Most összekerestem a netet recept után, kaptam többet is, egyet bemásolok ide, a másik itt található.
Leveles tészta - alaprecep:
  • 30 dkg Rama
  • 40 dkg liszt
  • 1 kk. ecet
  • 5 dkg cukor
  • 1 tojás
  • 1 dl langyos víz
  • só
A lisztet összedolgozzuk a cukorral és a tojással. Hozzáadjuk az ecetet, sót és a vizet, majd összegyúrjuk. Kinyújtjuk, majd a margarint felkockázzuk, és a tészta közepére tesszük. A tésztát jobbról balra áthajtjuk, majd hűtőbe tesszük 30 percre. Kinyújtjuk, majd újból hajtogatjuk, és 15 percig állni hagyjuk.
Ezután az adott receptnek megfelelően készítjük el. 

Még nem próbáltam ki, de hamarosan... 

2010. február 11., csütörtök

Újra tél

Nálunk már megint hull a hó. Minden újra fehér lett, és hideg is van kint, fúj a szél, nem jön hogy kimozduljunk itthonról. Isti úgyis minden nap hamar végez, egy-kettő-ig ül maximum, és akkor inkább együtt megyünk ki délután.
A szép téli táj ma reggel (amiből már nagyon elegünk van :D, ennyi hó még otthon se volt az elmúlt pár évben):

 

Barnika reggeli érbedezése, olyan édes ilyenkor:

 
 

Képzeljétek el, valamelyik nap, még múlt héten, voltunk Darius-nál a tömbházban, ő az a kisfiú akivel Barnika játszik, és amikor jöttünk hazafele, lent a lépcsőházban ki volt téve egy nagy doboz tele könyvvel. Itt az a szokás, hogy ha valakinek valami nem kell, kiteszi a föndszinten a lépcsőházban, vagy ha nagyobb dolog, bútor, tv, bicikli, akármi, akkor indőnként egy-egy utcasarkon van gyűjtőhely, oda hordják, és akinek kell elviszi. Na hát én mondtam istinek, hogy hamar vigyük is el a könyveket, mert az mindig érték, még ha németül is van. Hát így lett 30 kötet Karl May-ünk, eredeti nyelven :D 
Igaz szótárral olvasom, de majd a végére jutok valamikor :D

 

 Tegnap megvolt az első eladás a fülcsikből, Mihaela vette meg, és azt mondta vesz a lányának is, aki 18 éves, és megmutatta még 2-3 barátnőjének is, akit ugyancsak vesznek, ahogy mondták, mivel most amúgy is Valentinnap jön. Ok, ez csak kezdet, de hátha beindúl.
Tschüss.

2010. február 10., szerda

Bánat és mégse

Sajnos a szép tervem nem sikerült, nem kaptam már helyet a vásárra. Ahogy láttam nagy szervezés áll a háta mögött, mindenképpen megnézem, legalább tájékozódok egy kicsit árakban meg egyébben is.
Egy óriási csarnokban lesz tartva, inkább néz ki kiállításnak, mint vásárnak. A helyek száma is korlátozott, 60-70 személy, és gondolom már jó előre lefoglalták a helyeket. Azt is mondták, hogy ékszerészekből rengeteg ajánlatuk van, lehet esélyem se lett volna. De meg kell próbálni.
Most, hogy Istinek nagyon kevés munkája van, és ebben a hónapban nem is lesz több, ahogy hírlik, jó lenne egy kis plusz kereslet. De a rossz hír után jött egy jó is, Mihaela azt ígérte, hogy kiállítja ő őket a bárban, és ha valaki érdeklődik, ad el belőle.
Ha minden jól sikerül, és meg tudunk vele egyezni, lehet, hogy dolgozni is fogok a vendéglőben, és ha beirat ő a néptanácshoz a saját címére, akkor mehet Barnika végre oviba. Az nagyon jó lenne neki, mert sokat nincs gyerektársaságban, csak Dariusszal játszik kb. egy héten kétszer, mikor hogy jön össze. De vele inkább verekszik, állandóan veszekednek valamin, nagyon hasonló a természetük. Mikor meglátják egymást, nagy ölelkezések, puszi-puszi, aztán két perc sem telik el, s máris visítanak. :D Ez már ilyen, de jól kijönnek egymással. Itthon egyébként nincs gond, nagyon jól elfoglalja magát, épít, játszik, mikor nem rajtunk csüng. De ha rájön az öt perces, nem lehet leállítani. :D
Na remélem jobbak lesznek a dolgok egy kicsit, ha én is dolgozok akkor a bér és kaja kijön, és Isti fizuját félre tudjuk tenni. Így lenne a legjobb.
Tschüss.
U.I. Az ékszereimet és üvegfestéses képeket külön lapra tettem, akit érdekel megnézheti.

2010. február 5., péntek

Nem csak rövid hétvége, de rövid hét is :D

Hát ez a hét nagyon hamar elrepült. Fel sem szusszantunk rendesen, és már itt is van a hétvége.

Barni hétfői hóembere

A hét eleje hamar eltelt, ugyanis miután anyáék hazamentek, mi átköltöztünk a szobájukra. A mi szobánk pont a vendéglő szélén volt, két külső fallal, és a rossz szigetelés miatt a pára állandóan csapodott le a plafonon és ez kezdett szépen penészedni. Már rég szóltunk a tulajdonosnőnek, Mihaela-nak, (ill. nem ő a tulajdonos, csak a vendéglőt bérli és vezeti), hogy gond van, és megegyeztünk hogy átköltözhetünk. Kicsit félek is, hogy nehogy itt is kezdjen penészedni a főzés miatt, és állandóan lesem a plafont, de egyelőre nincs semmi gond, még az ablaküveg sem párás.
Na de sokkal jobban jártunk, mert itt kisebb az ágy, és így befért egy kiságy is külön Barninak, így nem kell együtt aludjunk.

 

 A szoba másik fele pedig így néz ki :

 

 

 Végül is így jobban jártunk, mert több helyünk is van, és másabb, újabb a szoba. Apropo, itt a konyhám :D

 

 Szerdán vettük ezt a kis fekete szekrényt a Reholandban, és egy polcot is, de az még nincs feltéve, összesen 15 euróért.
Szerdán többek között üvegfestéket is vettünk. Méghozzá jó sokat, 11 darabot, mindenféle színben, és csütörtökön még hármat, úgyhogy most el vagyok látva. Az történt ugyanis, hogy 14-én kézműves piac lesz itt Lingenben, és arra gondoltam, hogy ha lehet én is részt veszek az ékszereimmel. De mivel az nem igazán elég, hogy egy asztalt megtöltsön, vagy lehet nem fogják annyira venni, arra gondoltam, hogy üvegfestékfigurákat is árulok, hátha sikere lesz. Na de ez egyelőre terv, nem biztos, hogy egyáltalán részt vehetek a vásáron, jövő héten kiderül. (Remélem igen, elvégre ha vásár, mindenki árulhat, nem?) A rajzok gyönyörűek, félig készen vannak már.


  

  

  


 

Azt nem tudom, hogy milyen árat tegyek majd nekik, de gondolom 1-2 euróért nem lesznek drágák.
Jövő héten nekifogok az ékszereknek is, minél többet készíteni belőle.
Addig is jó éjszakát mindenkinek, tschüss.